A zsoltárok könyve 103
1A Dávidé.
2Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményérõl.
3A ki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5A ki jóval tölti be a te ékességedet, [és] megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7Megismertette az õ útait Mózessel; Izráel fiaival az õ cselekedeteit.
8Könyörülõ és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.
9Nem feddõdik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10Nem bûneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11Mert a milyen magas az ég a földtõl, olyan nagy az õ kegyelme az õt félõk iránt.
12A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tõlünk a mi vétkeinket.
13A milyen könyörülõ az atya a fiakhoz, olyan könyörülõ az Úr az õt félõk iránt.
14Mert õ tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15Az embernek napjai olyanok, mint a fû, úgy virágzik, mint a mezõnek virága.
16Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az õ helye sem ismeri azt többé.
17De az Úr kegyelme öröktõl fogva való és örökkévaló az õt félõkön, és az õ igazsága a fiaknak fiain;
18Azokon, a kik megtartják az õ szövetségét és megemlékeznek az õ parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19Az Úr a mennyekbe helyheztette az õ székét és az õ uralkodása mindenre kihat.
20Áldjátok az Urat õ angyalai, ti hatalmas erejûek, a kik teljesítitek az õ rendeletét, hallgatván az õ rendeletének szavára.
21Áldjátok az Urat minden õ serege: õ szolgái, akaratának teljesítõi!
22Áldjátok az Urat minden õ teremtményei, az õ uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!