A zsoltárok könyve 104:29
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
28Adsz nékik [és] õk takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
30Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
Read all of A zsoltárok könyve 104
Cross References
Deuteronomy 31:17De felgerjed az én haragom õ ellene azon a napon, és elhagyom õt, és elrejtem az én orczámat õ elõle, hogy megemésztessék. És mikor utóléri a sok baj és nyomorúság, mondani fogja azon a napon: Avagy nem azért értek-é engem ezek a bajok, hogy nincsen az én Istenem én közöttem?
Job 13:24Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Job 34:29Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;
Psalms 90:3Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
Ecclesiastes 12:7Minden halmocskától is félnek, és [mindenféle] ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska [nehezen]vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az õ örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.
Romans 8:20Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.