A zsoltárok könyve 69:2
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
1Az éneklõmesternek a sósannimra; Dávidé.
3Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Read all of A zsoltárok könyve 69
Cross References
Genesis 7:17Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földrõl.
Psalms 32:6Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas idõben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el õ hozzá.
Psalms 88:6A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.
Jeremiah 38:22Ímé, minden asszony, a ki megmaradt vala a Júda királyának házában, kivitetik a babiloni király fejedelmeihez; és ezt mondják azok, hogy megcsaltak téged és erõt vettek rajtad a te jóakaró embereid, a te lábaid [most] beragadtak a sárba, õk [pedig] visszafordultak.
Jonah 2:6Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövõdött fejemre.
Matthew 26:37És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrõdni.