Mózes ötödik könyve 14
1Gyermekei vagytok ti az Örökkévalónak, a ti Isteneteknek; ne vagdaljátok meg magatokat és ne csináljatok kopaszságot szemeitek között a halottért.
2Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek és téged választott ki az Örökkévaló, hogy légy neki tulajdon népe mind a népek közül, melyek a föld színén vannak.
3Ne egyél semmi utálatot.
4Ez a barom, melyet megehettek: ökör, juh és kecske;
5őz, szarvas és dámvad, a zerge, az antilop, a teó és a zemer.
6Minden barmot, melynek hasadt patája van és kettéhasadt patája van, ami kérődző a barmok között, azt megehetitek.
7De ezeket ne egyétek meg a kérődzők közül, és a hasadt patájúak közül: a tevét, a nyulat és tengeri nyulat, mert kérődzők azok, de patájuk nincs meghasadva, tisztátalanok azok nektek.
8És a sertést, mert hasadt patájú az, de nem kérődző, tisztátalan az nektek: húsukból ne egyetek és dögükhöz ne nyúljatok.
9Ezt ehetitek meg mindabból, ami a vízben van; mindazt; aminek úszószárnya van és pikkelye, megehetitek.
10Mindazt pedig, aminek nincs úszószárnya és pikkelye, ne egyétek meg; tisztátalan az nektek.
11Minden tiszta madarat megehettek.
12És ez az, amit ne egyetek meg közülük: A sas, a csonttörő sas és a fekete sas;
13a keselyű, az ölyv és a saskeselyű a maga neme szerint;
14minden holló a maga neme szerint;
15a strucc, a fecske, a sirály és a karvaly a maga maga szerint;
16kuvik, a bagoly és a suholy;
17a gödény, a héja és a búvár;
18a gólya és a gém a maga neme szerint; a banka és a denevér.
19És minden szárnyas csúszó-mászó tisztátalan legyen nektek, ne egyétek meg azt.
20Minden tiszta szárnyast megehettek.
21Ne egyetek semmi elhullottat, az idegennek, ki kapuidban van, add azt, hogy megegye; vagy add el az idegennek, mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek. Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében.
22Tizedet adj vetésednek minden terméséből, amely terem a mezőn évről évre.
23És edd meg az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, azon a helyen, melyet kiválaszt, hogy ott lakoztassa nevét: tizedét gabonádnak, mustodnak és olajadnak, meg elsőszülötteit marhádnak és juhaidnak, hogy megtanuld félni az Örökkévalót, a te Istenedet minden időben.
24Ha pedig hosszabb neked az út, hogysem elvihetnéd azt, mert távol van tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy odahelyezze nevét; mert megáld téged az Örökkévaló a te Istened,
25akkor add pénzben; kösd össze a pénzt kezedben és menj arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened.
26És adjad a pénzt mindazért, amire vágyik lelked: marháért, juhért, borért és részegítő italért, mindenért, amit kér tőled lelked; és egyél ott az Örökkévaló, a te Istened színe előtt és örvendj te és házad.
27A levitát pedig, aki kapuidban van, ne hagyd el, mert neki nincs osztályrésze és birtoka nálad.
28Három év végével vidd ki termésed minden tizedét, abban az évben és hagyd kapuidban,
29hogy jöjjön a levita, mert neki nincs osztályrésze és birtoka nálad, meg az idegen, az árva és az özvegy, kik kapuidban vannak, hogy egyenek és jóllakjanak, hogy megáldjon az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában, amit végzel.