Jeremiás könyve 12
1Igaz vagy, Örökkévaló, ha pörölnék veled, csakhogy jogosságról beszélek veled: Miért szerencsés a gonoszok útja, miért boldogulnak mind a hűtlenkedők?
2Elültetted őket, meg is gyökereztek, haladnak, gyümölcsöt is termettek, közel vagy szájukban, de távol veséiktől.
3De te, Örökkévaló, ismersz engem, látsz engem és megvizsgálod szívemet te irántad; szakítsd ki őket, mint a juhokat vágásra, szenteld őket az öldöklés napjára.
4Meddig gyászoljon az ország és száradjon el az egész mező füve? A bennlakók gonoszsága miatt elfogyott barom és madár, mert azt mondják; nem látja végünket.
5Midőn gyalogosokkal futottál, kifárasztottak téged, hát miképpen versenyeznél lovakkal; béke országában biztos vagy, de miképpen fogsz cselekedni a Jordán büszkeségében?
6Mert testvéreid és atyád háza, azok is hűtlenkedtek irántad, azok is kiáltottak utánad tele, torokkal: ne higgy bennük, mikor jót beszélnek hozzád.
7Elhagytam házamat, elvetettem birtokomat, odaadtam lelkem kedvességét ellenségeinek kezébe.
8Lett nekem birtokom mint oroszlán az erdőben, hangját emelte ellenem, azért meggyűlöltem.
9Tarka madár-e nekem az én birtokom, madár gyűl-e ellene köröskörül? Gyertek, gyűjtsétek össze a mező minden vadját, jöjjetek el falni.
10Sok pásztor rontotta, el szőlőmet, összetiporták telkemet, tették az én drága telkemet sivatag pusztává.
11Tették sivataggá, gyászol előttem elpusztultan; elpusztult az egész ország, mert nincs senki, ki szívére venné.
12Mind a hegycsúcsokra a pusztában pusztítók jöttek, mert kardja az Örökkévalónak emészt az ország végétől az ország végéig; nincs béke semmi halandó számára!
13Búzát vetettek és tövist arattak, kínlódtak, de nem volt hasznuk: szégyenkezzetek terméstek miatt az Örökkévaló fellobbant haragjától!
14Így szól az Örökkévaló mind a rossz szomszédaim felől, akik hozzányúlnak a birtokhoz, melyet birtokba adtam népemnek, Izraelnek: Íme én kiszakítom őket földjükből és Jehúda házát kiszakítom őközülük.
15És lesz, miután kiszakítottam őket, újból irgalmazok nekik; és visszahozom őket, kikit birtokába és kikit országába.
16És lesz, ha majd megtanulják népem útjait, hogy nevemre esküsznek: él az Örökkévaló, amint tanították népemet a Báalra esküdni, akkor fel fognak épülni népem közepében.
17De ha nem hallgatnak rá, kiszakítom azt a népet, kiszakítva és elveszítve, úgymond az Örökkévaló.