Jób könyve 26
1Felelt Jób és mondta:
2Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
3Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
4Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
5Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
6Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki.
7Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
8beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
9befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
10Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
11Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
12Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
13Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
14Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!