A zsoltárok könyve 106
1Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
2Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
3Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
4Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
5hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
6Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
7Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
8Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
9Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
10Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
11vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
12És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
13Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
14vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
15meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
16Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
17Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
18tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
19készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
20Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
21Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
22csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
23Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
24Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
25zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
26Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
27s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
28Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
29bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
30Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
31betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
32Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
33mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
34Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
35hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
36Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
37áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
38Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
39Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
40És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
41adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
42szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
43Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
44De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
45s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
46s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
47Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
48Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!