A zsoltárok könyve 11

1A karmesternek. Dávidtól. Az Örökkévalóban van menedékem; hogyan mondhatjátok lelkemnek: bujdoss el hegyetekre, madár!

2Mert íme a gonoszok íjjat feszítenek, igazították nyilukat a húron, hogy homályban lőjenek az egyenes szívűekre.

3Midőn ledöntetnek az alapok, mit mível az igaz?

4Az Örökkévaló a szent templomában, az Örökkévaló, kinek égben a trónja – szemei látják, szempillái vizsgálják az ember fiait.

5Az Örökkévaló az igazat megvizsgálja, és a gonoszt és a ki erőszakot szeret, gyűlöli a lelke.

6Esőként hullasson tőröket a gonoszokra; tűz meg kén és égető szél serlegük része!

7Mert igaz az Örökkévaló, igazságot szeret; az egyenesek látják az ő színét.

Study A zsoltárok könyve 11

All Chapters