A zsoltárok könyve 112
1Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!
2Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.
3Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.
4A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.
5Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;
6mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.
7Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.
8Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.
9Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.
10A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.