A zsoltárok könyve 129

1Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Study A zsoltárok könyve 129

All Chapters