A zsoltárok könyve 14

1A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne.

2Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi.

3Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem.

4Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították!

5Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van.

6A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke!

7Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.

Study A zsoltárok könyve 14

All Chapters