A zsoltárok könyve 28
1Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, kiáltok fel, sziklá. m, ne hallgass, elfordulva tőlem, nehogy, midőn hallgatag elfordülsz tőlem, hasonlóvá legyek a gödörbe szállókhoz!
2Halljad könyörgésem hangját, mikor fohászkodom hozzád, mikor fölemelem kezeimet szent templomod felé.
3Ne ragadj el gonoszokkal és jogialanság cselekvőivel, kik békét beszélnek felebarátjaikkal, de rosszaság van szívükben.
4Adj nekik művök szerint és cselekvéseik rosszasága szerint, kezeik munkája szerint adj nekik, viszonozd tettüket nekik.
5Mert nem ügyelnek az Örökkévaló cselekedeteire és kezeinek művére; rontsa le a ne épitse fel őket!
6Áldva legyen az Örökkévaló, mert meghallotta könyörgésem szavát.
7Az Örökkévaló az én erőm és paizsom, benne bízott szívem és megsegíttettem, újjongott a szívem és énekemmel magasztalom őt.
8Az Örökkévaló erejük nekik és segítő erőssége az ő fölkentjének ő.
9Segítsd meg nepedet és áldd meg birtokodat, legeltesd és vidd őket öröl: hé!