A zsoltárok könyve 37
1Dávidtól. Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irígykedj azokra, kik jogtalant mívelnek.
2Mert mint a fű gyorsan levágatnak, s mint zöld pázsit elhervadnak.
3Bízzál az Örökkévalóban és tégy jót, lakjál az országban és járj hűség után.
4S gyönyörködjél az Örökkévalóban, s megadja neked szíved kérelmeit.
5Hárítsd az Örökkévalóra útadat, bízzál benne, ő majd megcselekszi;
6majd kihozza mint a világosságot igazadat, és jogodat, mint a déli fényt.
7Csendben várj az Örökkévalóra és várakozzál reá, ne gerjedj fel az ellen, ki szerencsés az útján, oly férfi ellen, ki fondorlatokat mível.
8Hagyj föl a haraggal, hadd abban a fölhevülést, ne gerjedj fel csakis gonosztevésre visz.
9Mert a gonosztevők kiirtatnak, de kik az Örökkévalót remélik – ők fogják bírni az országot.
10Még egy kevés – s nincs gonosz, oda figyelj helyére a nincsen;
11de az alázatosak bírni fogják az országot és gyönyörködni fognak a béke bőségében.
12Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és vicsorítja rá fogát.
13Az Úr nevet rajta, mert látta, hogy eljön a napja.
14Kardot rántottak a gonoszok és feszítotték íjjukat, hogy elejtseneh szegényt és szűkölködőt, hogy levágják az egyenes iítuakat.
15Kardjuk önnönszívükbe hat be, és íjjai eltöretnek.
16Jobb a kevés, a mi az igazé, mint sok gonosznak gazdagsága;
17mert a gonoszok karjai eltöretnek, de az igazak támogatója az Örökkévaló.
18Ismeri az Örökkévaló a gáncstalanok napjait és birtokuk örökre meglesz.
19Nem szégyenülnek meg bajnak idejében és éhinség napjaiban jóllaknak.
20Mert a gonoszok elvesznek, s az Örökkévaló ellenségei olyanok, mint a rétek dísze: elenyésztek, a füstben enyésztek el.
21Kölcsön vesz a gonosz és nem fizet, de az igaz könyörül és adakozik.
22Mert az ő áldottjai fogják bírni az országot, és az átkozottjai kiirtatnak.
23Az Örökkévalótól szilárdíttattak meg a férfi léptei, és útját kedveli;
24midőn elesik, nem hajíttatik el, mert az Örökkévaló támogatja kezét.
25Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva és magzatját, a mint kenyeret koldul.
26Egész nap könyörül és kölcsön ad, magzatja pedig áldásúl van.
27Távozz a rossztól, tégy jót, hogy örökre megmaradj.
28Mert az Örökkévaló szereti a jogot, s nem hagyja el jámborait; örökké megőriztetnek, míg a gonoszok magzatja kiirtatik.
29Az igazak fogják bírni az országot és laknak mindétig rajta.
30Igaznak szája bölcsességet szól, és nyelve jogosságot beszél;
31Istenének tana szívében van, nem inognak meg lépései.
32Leselkedik a gonosz az igazra, és arra tör, hogy megölje.
33Az Örökkévaló nem hagyja meg kezében, s nem kárhoztatja el, midőn megitéltetik.
34Remélj az Örökkévalóhoz, és őrizd meg útját; majd felmagasít, hogy bírjad az országot, a gonoszok kiírtását nézed.
35Láttam egy gonoszt, erőszakost, s a ki terpeszkedett mint zöldelő honor fa:
36elhaladtak arra, s íme nincsen; kerestem őt, de nem volt található.
37Vigyázd meg a gáncstalant és nézd az egyeneset, mert van jövője a béke emberének.
38De az elpártolók megsemmisíttettek egyaránt, a gonoszok jövője kiírtatott.
39Az igazak segedelme pedig az Örökkévalótól van, erősségük ő a szorongatás idején.
40Megsegítotte őket az Örökkévaló és megszabadította; megszabadítja a gonoszoktól és megvédi őket, mert benne kerestek menedéket.