2 A királyok első és második könyve 19:4
Õ pedig elméne a pusztába egynapi járó földre, és elmenvén leüle egy fenyõfa alá, és könyörgött, hogy [hadd] haljon meg, és monda: Elég! Most óh Uram, vedd el az én lelkemet; mert nem vagyok jobb az én atyáimnál!
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
5És lefeküvék és elaluvék a fenyõfa alatt. És ímé angyal illeté õt, és monda néki: Kelj fel, egyél.
Read all of 2 A királyok első és második könyve 19
Cross References
Genesis 21:15Hogy elfogyott a víz a tömlõbõl, letevé a gyermeket egy bokor alá.
1 Kings 13:14És elméne az Isten embere után, és megtalálá õt egy cserfa alatt ülve, és monda néki: Te vagy-é amaz Isten embere, a ki Júdából jöttél? És monda: Én vagyok.
2 Kings 2:11És lõn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá õket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.
Job 6:8Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;
Jeremiah 20:14Átkozott az a nap, a melyen születtem; az a nap, a melyen anyám szûlt engem, ne legyen áldott!
Amos 6:2Menjetek át Kalnéba, és nézzetek [szét;] onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajjon jobbak-é azok, mint ezek az országok, és vajjon szélesebb-é azoknak határa a ti határotoknál?