1 A királyok első és második könyve 4:27
Mikor pedig az Isten emberéhez jutott a hegyre, átölelte az õ lábait; de Géházi oda ment, hogy elûzze õt, az Isten embere azonban így szólt: Hagyj békét néki, mert megkeseredett az õ szíve, és az Úr eltitkolta tõlem, és nem jelentette meg nékem.
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
28És monda az: Vajjon én kértem-é fiat az én uramtól? Nemde nem mondám-é néked: Ne csalj meg engemet?
Read all of 1 A királyok első és második könyve 4
Cross References
Genesis 18:17És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
2 Samuel 7:3És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van.
2 Kings 6:12Akkor monda egy az õ szolgái közül: Nem úgy, uram király, hanem Elizeus próféta, a ki Izráelben van, jelenti meg az Izráel királyának a beszédeket, a melyeket te a te titkos házadban beszélsz.
Proverbs 14:10A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.
Amos 3:7Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az õ szolgáinak, a prófétáknak.
Matthew 20:31A sokaság pedig dorgálja vala õket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!