Mózes első könyve 32:26

És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda Jákób: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet.

Revideált Károli Biblia 1908

In The King James Version

And he said, Let me go, for the day breaketh. And he said, I will not let thee go, except thou bless me.

In Context

25Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erőt, megilleté csípőjének forgócsontját, és kiméne helyéből Jákób csípőjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

27És monda néki: Mi a te neved? És ő monda: Jákób.

Read all of Mózes első könyve 32

Cross References

Exodus 32:10Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törűljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek.

1 Chronicles 4:10És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtől megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.

Psalms 67:6Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Song of Solomon 3:4Alig mentem vala el azoktól, mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret. Megragadám őt, el sem bocsátám, mígnem bevivém őt anyám házába, és az én szülőmnek ágyasházába.

Isaiah 45:11Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!

Hosea 12:4Küzdött az angyallal és legyőzte; sírt és könyörgött néki. Béthelben találta meg őt, és ott beszélt velünk.

This Verse In Other Editions

Study Mózes első könyve 32:26