Mózes első könyve 27:34
A mint hallotta vala Ézsaú az õ atyjának beszédét, nagy és igen keserves kiáltással felkiálta, és monda atyjának: Áldj meg engem is atyám.
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
35Ez pedig monda: A te öcséd jöve el álnoksággal, és õ vevé el a te áldásodat.
Read all of Mózes első könyve 27
Cross References
1 Samuel 30:4Akkor Dávid és a nép, a mely õ vele volt, felkiáltának és annyira sírának, hogy végre erejök sem volt a sírásra.
Proverbs 1:24Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Proverbs 19:3Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.
Hebrews 12:17Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt [az áldást].