Mózes első könyve 32:26

És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda [Jákób]: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet.

Károli Biblia (1590, revised 1908)

In The King James Version

And he said, Let me go, for the day breaketh. And he said, I will not let thee go, except thou bless me.

In Context

25Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erõt, megilleté csípõjének forgócsontját, és kiméne helyébõl Jákób csípõjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

27És monda néki: Mi a te neved? És õ monda: Jákób.

Read all of Mózes első könyve 32

Cross References

Exodus 32:10Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törûljem el õket: Téged azonban nagy néppé teszlek.

1 Chronicles 4:10És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtõl megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.

Psalms 67:6Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

Song of Solomon 3:4Alig mentem vala el azoktól,

Isaiah 45:11Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtõje: Kérdezzétek meg a jövendõt tõlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!

Hosea 12:4Küzdött az angyallal és legyõzte; sírt és könyörgött néki. Béthelben találta meg õt, és ott beszélt velünk.

This Verse In Other Editions

Study Mózes első könyve 32:26