Zakariás könyve 14
1Íme, egy napja jön az Örökkévalónak, és zsákmányod osztatik szét közepetted.
2Összegyűjtöm ugyanis mind a nemzeteket Jeruzsálem ellen harczra; bevétetik a város, kifosztatnak a házak s a nők meggyaláztatnak; s elmegy a város fele számkivetésbe, de a megmaradt nép nem irtatik ki a városból.
3Akkor kivonul az Örökkévaló és harczol ama nemzetek ellen, mint a mely napon harczolt csata napján.
4És állnak majd lábai ama napon az olajfák hegyén, mely Jeruzsálem előtt van kelet felől s meghasad az olajfák hegye felében, napkeletre és nyugotra, igen nagy völgygyé; és elmozdul a hegynek fele északra, a másik fele pedig délre.
5És megfutamodtok hegyeim völgyébe – mert eljut majd a hegyek völgye Áczalig – s megfutamodtok, a mint futamodtatok a földrengés elől, Uzzija, Jehúda királyának napjaiban, és eljön az Örökkévaló, az én Istenem – mind a szentek teveled.
6És lészen ama napon, nem lesz világosság, hanem nehezedő dermedtség.
7Egy nap lesz az, az tudva lesz az Örökkévaló előtt: se nem nap, se nem éj; de lészen estnek idején, világosság leszen.
8És lészen ama napon: élő vizek erednek Jeruzsálemből, felerészök a keleti tenger felé, s felerészök a nyugoti tenger felé; nyáron és télen leszen!
9És lészen az Örökkéváló királylyá az egész földön; ama napon egy lesz az Örökkévaló és egy az ő neve.
10Átváltozik az egész ország mintegy síksággá Gébától Rimmónig, délre Jeruzsálemtől; és magas lesz az és marad a maga helyén, kezdve Benjámin kapujától egészen az első kapu helyéig, a sarok-kapuig, és Chanánél-tornyától egészen a királyi présházakig.
11És lakni fognak benne, s átok nem lesz ott többé; és megmarad Jeruzsálem biztonságban.
12Ez pedig lesz a csapás, melylyel sújtani fogja az Örökkévaló mindazon népeket, melyek Jeruzsálem ellen sereglettek: elrothad mindegyiknek a húsa, úgy a mint áll a lábain, szemei elrothadnak üregeikben és nyelve elrothad a szájában.
13És lészen ama napon: lesz. nagy megzavarás az Örökkévalótól közöttük, megragadják kiki társának a kezét, és föléje kerekedik a keze társának keze fölé.
14És Jehúda is harczol majd Jeruzsálemben, és egybegyűjtik mind a nemzetek vagyonát köröskörül: aranyat és ezüstöt és ruhát nagyon sokat.
15És ép olyan lesz a csapás a lóra, az öszvérre, a tevére meg a szamárra és mind az állatra, melyek ama táborokban lesznek, mint eme csapás.
16És lészen, mind a megmaradtak mindazon nemzetek közül, melyek Jeruzsálem ellen jöttek, felvonúlnak évről-évre, hogy leborúljanak a király, az örökkévaló, a seregek ura előtt és hogy megüljék a sátrak ünnepét.
17És lészen a ki nem vonúl fel a földnek nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy leborúljon a király, az Örökkévaló, a seregek ura előtt, –- ő reájuk nem esik az eső.
18És ha Egyiptom nemzetsége nem vonúl fel és nem jön el, ő reájuk sem; meglesz a csapás, melylyel sújtja a az Örökkévaló azon nemzeteket, a melyek nem vonúlnak fel, hogy megüljék a sátrak ünnepét.
19Ez leszen vétke Egyiptomnak és vétke mind ama nemzeteknek, hogy nem vonulnak fel megülni a sátrak ünnepét.
20Ama napon az lesz rajta a ló csengetyűjén: Szent az Örökkévalónak; és olyanok lesznek a fazekak az Orökkévaló házában, mint a. medenczék az oltár előtt.
21És minden fazék Jeruzsálemben és Jehúdában szent lesz az Örökkévalónak a seregek urának, majd jőnek mind az áldozók és visznek belőlök és főznek bennük; a nem lesz kalmár többé az Örökkévalónak, a seregek urának házában ama napon.