Lukács 24:32

És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?

Revideált Károli Biblia 1908

In The King James Version

And they said one to another, Did not our heart burn within us, while he talked with us by the way, and while he opened to us the scriptures?

In Context

31És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.

33És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.

Read all of Lukács 24

Cross References

Psalms 104:34Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;

Proverbs 27:17Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.

Jeremiah 15:16Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene!

Jeremiah 23:29Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pőröly?

John 6:63A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.

Acts 28:23Kitűzvén tehát néki egy napot, eljövének hozzá a szállására többen; kiknek nagy bizonyságtétellel szól vala az Istennek országa felől, igyekezvén elhitetni ő velök a Jézus felől való dolgokat, úgy a Mózes törvényéből, mint a prófétákból, reggeltől fogva mind estvéig.

This Verse In Other Editions

Study Lukács 24:32