Job 7:4

Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek föl? de hosszú az estve, és betelek a hánykolódással [reggeli] szürkületig.

Károli Biblia (1590, revised 1908)

In The King James Version

When I lie down, I say, When shall I arise, and the night be gone? and I am full of tossings to and fro unto the dawning of the day.

In Context

3Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra.

5Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bõröm összehúzódik és meggennyed.

Read all of Job 7

Cross References

Job 7:13Mikor azt gondolom, megvigasztal engem az én nyoszolyám, megkönnyebbíti panaszolkodásomat az én ágyasházam:

Job 30:17Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.

Psalms 77:4Istenrõl emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

Psalms 130:6[Várja] lelkem az Urat, jobban, mint az õrök a reggelt, az õrök a reggelt.

This Verse In Other Editions

Study Job 7:4