A prédikátor könyve 11
1Bocsásd kenyeredet a víznek színére, mert sok idő multán megtalálod.
2Adj részt hétnek és nyolcznak is, mert nem tudod, mily szerencsétlenség lesz a földön.
3Ha megtelnek a felhők esővel, a földre ürítik; és akár délen, akár északon ledől egy fa, a helyen, a hol ledől a fa, ott marad.
4A ki a szelet vigyázza, nem vet, s a ki a felhőket nézi, nem arat.
5Valamint nem tudod, mi a szélnek útja s milyenek a csontok a várandós nő testében: azonképen nem ismered Istennek cselekvéseit, aki mindezt cselekszi.
6Reggel vesd el magodat és este se nyugodtasd kezedet, mert nem tudod, melyik fog sikerülni, ez-e vagy amaz, avagy mind a kettő egyaránt jó?
7És édes a világosság és jó a szemeknek látni a napot.
8Mert ha sok esztendőt él az ember, mindannyiban örüljön és gondoljon a sötétség napjaira, hogy számosak lesznek: minden a mi jön, hiúság!
9Örülj, ifjú, gyermekkorodban és vidítson téged szíved ifjúságod napjaiban, és járj szíved útjaiban és szemeid látása szerint; de tudd meg, hogy mindezekért Isten majd ítéletbe visz tégedet!
10S távolíts el boszúságot szívedből és mozdítsd el a bajt testedtől, mert a. gyermekkor és a fiatalkor hiúság!