A példabeszédek könyve 16
1Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.