A példabeszédek könyve 2
1Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.