A zsoltárok könyve 21
1Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
2Uram, a te erõsségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez.
3Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela.
4Sõt eléje vitted javaidnak áldásait; szín-arany koronát tettél fejére.
5Életet kért tõled: adtál néki hosszú idõt, örökkévalót és végtelent.
6Nagy az õ dicsõsége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája.
7Sõt áldássá tetted õt örökké, megvidámítottad õt színed örömével.
8Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme.
9Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyûlölõidet.
10Tüzes kemenczévé teszed õket megjelenésed idején; az Úr az õ haragjában elnyeli õket és tûz emészti meg õket.
11Gyümölcsüket kiveszted e földrõl, és magvokat az emberek fiai közül.
12Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki;
13Mert meghátráltatod õket, íved húrjait arczuknak feszíted. [ (Psalms 21:14) Emelkedjél fel Uram, a te erõddel, hadd énekeljünk, hadd zengedezzük hatalmadat!]