A zsoltárok könyve 146
1Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
2Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
3Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
4Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.
5Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;
6A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;
7Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
8Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
9Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
10Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!