A zsoltárok könyve 56
1Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban.
2Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
3Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
4Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
5Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
6Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
7Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
8Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
9Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
10Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
11Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
12Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
13Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
14Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.