Jób könyve 40
1És felelt az Örökkévaló Jóbnak és mondta:
2Pörölni mer-e a Mindenhatóval a gáncsoló? Istennek a feddője feleljen rá!
3S felelt Jób az Örökkévalónak és mondta:
4Lám, csekély vagyok, mit válaszoljak neked? Szájamra tettem kezemet;
5egyet szóltam – nem felelhetek, kettőt, de nem teszem többé.
6S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
7Övezd csak fel férfiként ágyékidat, hadd kérdelek s te tudasd velem.
8Vajon ítéletemet bontod-e meg, kárhoztatsz engem, hogy neked legyen igazad?
9Hát van-e karod olyan mint Istené, és olyan hanggal. dörögsz-e mint ő?
10Ékesítsd csak magadat büszkeséggel és fenséggel, dicsőséget és díszt ölts fel!
11Szórd szét haragod kitöréseit, s láss minden büszkét és alacsonyítsd le;
12láss minden büszkét és alázd meg és zúzd össze a gonoszokat a maguk helyén;
13rejtsd el őket a porba egyaránt, kötözd le arczukat a rejtekbe:
14akkor én is magasztallak téged, hogy tenjobbod segít neked.
15Íme csak a víziló, melyet alkottam, mint tégedet: füvet eszik mint a marha.
16Íme csak, derekában van az ereje, és hatalma hasának izmaiban.
17Mereszti farkát, akár a czédrus, czombjainak inai összefonódnak.
18Csontjai érczcsatornák, tagjai akár a vasdorong.
19Ő Isten útjainak eleje, a ki alkotta, oda nyújtotta kardját
20Mert takarmányt a hegyek teremnek neki, s a mező minden vadja játszadozik ott.
21Lótuscserjék alatt fekszik, nádnak és mocsárnak rejtekében.
22Befödik őt árnyékául lótus-cserjék, a patak fűzei körülveszik őt.
23Ha folyam szorongatja, nem ijed meg, bizakodik, midőn egy Jordán tör szájába.
24Szemei láttára megfoghatni-e őt, tőrökkel átlyukasztva az orrát?
25Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
26Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
27Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
28Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
29Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
30Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
31Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
32Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.