Jób könyve 8
1Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
3Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
4Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
5Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
6ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
7s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
8Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
9mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
10Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
11Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
12Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
13Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
14A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
15rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
16Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
17kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
18Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
19Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
20Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
21A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
22gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.